A pedagógus életpálya modellről alább leírtak inkább megnyugtatásul szolgálnak, hitelesnek ne nevezzük ezeket az információkat, hiszen hiteles csakis és kizárólag az, ami jogszabályban rögzítve van. Jelenleg egyetlen jogszabályban esik szó erről, a köznevelési törvényben. A köznevelési törvény teljes terjedelmében innen letölthető:

A pedagógus életpálya modellről a köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény) az alábbiakat mondja (MAGYAR KÖZLÖNY, 2011. évi 162. szám)

36. A pedagógusok elõmeneteli rendszere

64. §

(1) A nevelési-oktatási intézmény munkavállalói, közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében –a munkáltatótól függõen – a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvényrendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

(2) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásárólszóló törvény elõmeneteli és illetményrendszerére vonatkozó rendelkezések – a jubileumi jutalomra vonatkozórendelkezések kivételével – nem alkalmazhatóak.

(3) E törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való elõmenetel lehetõségét.

(4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a munkakör ellátásához e törvényben elõírt iskolai végzettség, valamintállam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelõ, oktató munkája ellátásához közvetlenülkapcsolódó, azt közvetlenül segítõ doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat,publikációs tevékenység, minõsítõ vizsga és a minõsítési eljárás keretében elnyert minõsítés alapján

a) Gyakornok,

b) Pedagógus I.,

c) Pedagógus II.,

d) Mesterpedagógus,

e) Kutatótanár,fokozatokat érheti el.

(5) A pedagógus, a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével, a pedagógus-munkakörben töltött idõ alapjánháromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév elsõ napján kell a magasabbfizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idõ újra kezdõdik.

(6) A pedagógusok minõsítõ vizsgáját és minõsítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minõsítõ vizsgára ésa minõsítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál jelentkezik.

(7) A minõsítési eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A minõsítõ bizottsága jelölt pedagógus teljes körû tevékenységét, különösen a jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírásábanmegfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.

(8) Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minõsítõ vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatbabesorolt pedagógus a megismételt minõsítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minõsítést kapott,közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszûnik. A közalkalmazotti jogviszony,munkaviszony a minõsítõ vizsga vagy a megismételt minõsítési eljárás eredményének közlésétõl számított tizediknapon szûnik meg.

(9) A pedagógus a minõsítõ vizsga és a minõsítési eljárás hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogátsértõ megállapításának megsemmisítését a minõsítés közlésétõl számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.

65. §

(1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalapszázalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg.

(2) Az illetményalap fõiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség eseténkétszáz százaléka.

(3) A Kormány rendeletben állapítja meg a 8. melléklet szerinti, az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettelmeghatározott illetménypótlék megállapításának elveit.

(4) Az intézményvezetõt a fenntartó, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakataz intézményvezetõ jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezetõ esetében nem haladhatja meg a vezetõpótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát, beosztott esetében éves illetményének,munkabérének tizenöt százalékát.

(5) Az intézményvezetõt a fenntartó, az intézmény többi vezetõjét az intézményvezetõ kereset-kiegészítésbenrészesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezetõ pótlékkal számított éves illetményének,munkabérének tíz százalékát.

(6) A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként – tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományostovábbképzésen való részvételhez – legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság)vehet igénybe.

(7) Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérõ pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentettmunkaidõben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csak a munkaidõ-csökkentés arányának ötven százalékávalcsökken. Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése elõtti ötödikévet megelõzõen legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként.

(8) A minõsítõ vizsga és a minõsítési eljárás részletes szabályait, a sikeres minõsítõ vizsgához és minõsítési eljáráshoz,az alkotói szabadság igénybevételéhez szükséges követelményeket külön jogszabály állapítja meg.

Az utolsó rész, amit kiemeltem, arról szól, hogy még semmit sem lehet tudni a minősítés feltételeiről, a minősítési eljárás menetéről. Van egy koncepció, ami a köznevelési törvény megalkotásakor érvényes volt, ez a jelenlegi munka alapja, de hogy hová fog változni, esetleg deformálódni, azt még senki sem tudja megmondani. Olyan ismerősök körében tapogatózva, akik közelebb vannak nálam a döntéselőkészítéshez és döntéshozatalhoz, kaptam néhány információt, amelyet szívesen megosztok veletek.

A Mesterpedagógussághoz az előzetes terveknek megfelelően előreláthatólag szükség lesz a szakvizsgára, de remélhetőleg nem lesz főiskolai és egyetemi végzettség szerinti megkülönböztetés, tehát valószínűleg bármilyen diplomával lehetsz mestertanár, csak majd a fizetésed lesz kevesebb. A fizetési kategóriákat a köznevelési törvény melléklete már tartalmazza (kattints a képre, é nagyobb méretben megjelenik):

A fenti táblázatban látszik, hogy Pedagógus II-höz 8 év, Mesterpedagógus és Kutatótanár kategóriához 14 év szolgálati idő szükséges, mert kevesebb szolgálati időre nincs bértáblájuk.

(Csak halkan mondom, hogy a köznevelési törvény nem beszél szolgálati időről, nem definiálja, hogy mit jelent, olyannyira, hogy a fenti táblázat fejléce is csak azt mondja, hogy Kategória/év, nyilván itt majd a külön jogszabály fogja ezt is definiálni, reméljük úgy, hogy az az oktatási intézményekben eltöltött éveket fogja jelenteni.)

A minősítési eljárások rendszere jelenleg kidolgozás alatt áll. Nem tudjuk, hogy pontosan milyen feltételeket kell teljesíteni az egyes fokozatokhoz, de egyvalamit szinte biztosra vehetünk: a fokozatokhoz szükséges minősítési eljárás sikeressége nem jelent majd azonnali továbblépést, nagy valószínűséggel kvótarendszer-szerűen alakul majd az egyes kategóriákban levő pedagógusok létszáma, ahogy az anyagi lehetőségek megengedik. Magyarul, előreláthatólag hiába leszel túl egy sikeres minősítési eljáráson, magasabb fokozatba csak akkor léphetsz majd, ha a minisztérium vagy valamilyen felettes szerv engedélyezi, és kinevez. Ezzel az anyagi kérdés része jól megfogható, hiszen a létszámokkal lehet szabályozni a kiadások mértékét. Egyvalami azonban automatikus lesz: a saját fokozatodban a szolgálati idő növekedtével emelkedik a fizetésed.

Tulajdonképpen az eddigi automatizmushoz képest ez előrelépés: eddig ha sokat dolgoztál már a rendszerben, ugyanannyit kaptál, mint mások, és többet, mint a nálad fiatalabbak. Ez most felborul, mert a fokozatok közti átugrás a szakmai munka elismerését jelenti majd valamilyen formában (legalábbis ezt reméljük), és fiatalabb tanár is lehet nagyobb fizetésű, mint egy idősebb kollégája.

Persze értelemszerűen egy ilyen rendszerben nagyok lesznek a feszültségek, hiszen ha több, a minősítési eljárásban sikeresen megfelelt tanár van egy adott területen (vélhetően tankerületek szerinti kvóták várhatók), akkor vajon kik lesznek azok, akik ténylegesen előre is fognak lépni közülük magasabb fokozatba? Reméljük nem azok, akik „jól fekszenek”, és tényleg sikerül valami olyan eljárásrendet kidolgozni, ami ezt igazságossá teszi.